Aperitif

Az Aperitif étkezés előtt fogyasztandó étvágygerjesztő leleményesség, mely lassan, szinte égetve csordul a rendeltetésére kívánt objektum felé! Itt serkentő hatást gyakorolván a gyomornedvre,éhség érzetet indukálván érzelmi receptorainkban! E folyamat után emóciónk egésze, az étkezés szenvedélyére koncentrálódik… Vagyis az éhségre!

Történt ugyanis, h ez év márciusában sikerült kijutnom Amcsiba, hely szerint Cincinnati, Ohio államban. A Györök utcás nehézfiúk egyike, közülük is talán a legnehezebbike feldobta a sáncra váró Mikasat, hogy írjam le az itt töltött élményeim egy részét. Ami egyrészt fain, mer történik az emberrel egy-két móka, másrészről a bombaerős 18 pontos érettségi irodalom esszém után biztosan tudatosult bennem, h mi nem leszek ebben az életben... ha más nem egy jó nyelvtani tréning mindenkinek, és majd kitalálunk valami jutalmazási rendszert pl.: aki a legtöbb hibát véli felfedezni az a nyertes és a megtalált hibák függvényében kap egy cocktail kupont amit leihat a Pletycaban...

Szóval a történet úgy indult, hogy Ferihegyen a becsekkolás zárása előtt 10 perccel sikerült bejutnom... majd a ceremónia után sikerült is felszállni! A repülővel úgy vagyok, hogy semmi bajom vele amíg nem én ülök benne… No hát “welcome” a törpék országában… Itt minden kicsi és kevés… Sebaj Johnny barátunk majd oldja a feszültséget… és ha sikerül mosolygós állapotba kerülni még barmi lehet! Pár ezer km magasban gimnasztikázni a félnégyzetméteres toiletben a szépenmosolygós stewardess-szel... El is indult a vadászat és az ázsiai felszolgálóra esett a választásom, de miután kiderült, h a az alcoholos piákat horror összegen próbálják eladni lányos zavaromban easy visszavonulót fújtam… Könnyed 8 óra repülés után Kennedy reptér – New York szikrázó napsütés “hajam” -> iszonyat … Ok, sapka! Vámolásnál előttem küldtek haza egy indiai nőt… Fck… Colgate mosoly... ujjlenyomat, retinavizsgálat, gebasz a papírokkal - New York -> átszállás -> 2h -> Cincinnati... nővérem pick up… Csicsika.

Valami Amerika

Aznap reggel mint utóbb kiderült jelenésem van a nyelvsuliba mer ez az utolsó reg’s day... Imádok eminens lenni!!! Az iskola úgy néz ki mint a filmekben: Gigantikus kajálda… egyik asztalnál a helyi focicsapat, a másiknál a Twilight-os arcok, a harmadiknál pedig a szegény elesett lány teljesen egyedül, akinek végül sikerül összejönnie Freddy Prinz Jr-ral… Belépek a terembe, körbe nézek… 20 női egyed égető tekintete... lol “Aliz csodaországban” ingemen látszik a Delta repülőtársaság logó gyűrődése, szemem vérvörös, kinézete 10 pound blow beszippantását imitálja... Ennek ellenére a tanárnő rendkívül segítőkész és megértő. Még meg kell írnom egy tesztet, h melyik csoportba kerüljek… 30 min verejtékes harc után sikerült bekerülnöm a “B” kategóriába, ami itt a közepest jelenti… szíjú later.

Amerikát leginkább a monumentális szóval lehetne jellemezni. Minden hatalmas, óriási! A vajas bödöntől az autókig. Ezek a rettenetes Dodgeok, Ford monsterek és Cadic. Valamint számtalan Mustang, Mercuri, Acura, Lincoln, Chewi, Porsche néhány Masarati és Ferrari etc... Minden egyes saroknál gyorsétteremek hada! Hihetetlen komolyan… Wendys, Arbys, Mc, Bking, Tacobell, Penn Station(a legjobb), Popeye, KFC, Cici’s pizza, La rosas, Little Ceasar (jó csaj az eladó), Red labster csak h néhányat említsek... ezzel párhuzamosan rengeteg az elhízott, abnormálisan kövér ember!!! A határtalan jólét és bőség Uralkodó birodalma! Gondoljatok bele, h a Mc-be 1$-ért veszel egy 1l-es colát és annyiszor töltöd újra amennyiszer szeretnéd!

"Csak az U.S.A. területén felhalmozott, étel/ital túltermelés, PAZARLÁS által szemétbe került tápanyag mennyiség elegendő lenne az afrikai országoknak, h az összes éhesszájat megetessék… sőt még vmi juttna itt is a lomtárba"

Az emberek mosolygósabbak és barátságosabbak mint otthon. Itt nem kell aggódnod a csekkek miatt, ugyanis a min. órabér 7.33$. Az átlagkereset 1500$ körül mozog! Aki dolgozik és “akar” annak standard 2 autó, ház és luxus cikkek… A velem egykorú fiataloknak autó, némelyiknek a belvárosba lakás… Elkényeztetett, lusta princessek, akik spanyol viasz poopolás hitében úgy beszelnek a szüleikkel és a többi emberrel mint egy darab szarral. 15-16 éves lányok kívülről fújják a Kamasutrát… ami még oké is lenne mer a sex a test cadillac-je… de amikor 17 évesen megszüli az első gyerekét és utána, idézem: "I was young n stupid" (ez itt teljesen normális) Nice play… Majd ahogy teltek-múltak a napok egyre jobban sikerült belemélyülnöm az itteni érába… Sikerült az iskolában új pajtásokra lelni. Sikerült melókat elcsípnem különböző helyeken (megérintett a pénz szaga), érdekesebbnél-érdekesebb emberekkel találkoznom. Fesztiválok, nők, downtown etc...

Egyre jobban feledésbe merült Mo. és teljesen más vizualizációs szemcsék jelentek meg a fejemben… Ekkor éreztem újra azt az eleven serkentő érzést, ami már kezdett kihalófélbe lenni bennem… elkezdtem éhezni… éhes lettem!!! Az aperitif beindította az inspirációs fogaskerekeket… és törtem egy falatot az életből…