A tegnapi nap folyamán Budapesten tartózkodtam beiratkozási indokkal. Én lepődtem meg a legjobban, amikor gond nélkül el tudtam intézni mindent. Utam ez után a Déli pályaudvarra vezetett, tehát 61-es villamos, amely természetesen az orrom előtt elment, így maradt a következő. Szerencsémre elég hamar beállt, így rövid várakozás után fel is tudtam szállni. Miután felszálltam egy jó 25-30 körüli csinos anyuka elkezdett nekem az ajtóknál integetni. Hát nem is a telefonszámom kellett neki, sajnos nem is az MSN címem, a nem kicsi babakocsijának villamosra helyezéséhez volt szüksége segítségre. Nagyképűen egy kézzel odanyúltam, de rá kellett segítenem a másikkal is annyira nehéz volt, pedig a hölgy nem a csillagok háborújából jól ismert Jabba a Hutt édesanyjának látszott. Méretei alapján, ha a babakocsiban benzin vagy diesel motor lett volna, akkor  bizonyára  az Audi A6-os névre hallgatna. A súlyáról nem is beszélve. A hölgy és csemetéje lehet hogy még mindig a villamoson tartózkodnak, hiszen sajnálatos módon nekem hamarabb le kellett szállnom, így a leszálláskor már nem tudtam rendelkezésükre állni.

A mai napom egy rövid kitérőig az MKB bankba, majd a Kőkuti Általános iskolába vezetett, már Tatán.  Már a városközpontban is ámulva néztem, ahogy hatalmas hátizsákok rohangálnak a föld felett. Majd a Kőkuti iskola öltözőjében újra leesett állal néztük Gáborral ,ahogy egy kissrác magára aggatja hatalmas és kitömött hátizsákját amitől szinte ki se látszik a földből, majd még két táskát a hátára aggatott és távozott. Ez után hosszas gondolkozásba kezdtünk hogy vajon 6-7éves korunkban nekünk is ekkora súlyokat kellett megmozgatnunk, és hogy miért csodálkoznak hogy ilyen sok gerincferdülésben egy egyéb deformációkban szenvedő fiatalok száma.

Továbbá szeretném még felhívni a figyelmet volt BME-s csoporttársamnak, Szabó Tímeának nemrég elindult blogjára. A hölgy nagyon lelkes és nem utolsó sorban roppant csinos is, de bevallom nekem a nap vicce rovat a kedvencem:)

http://timytaylor.gportal.hu/