A hagyományokhoz híven, mi a "balatonosok" (Matyi Gábor, Bokovics Szandra, Mészáros Attila, Kárai-Pál Bence, Kuti Péter, Óvári Zita, Kurucz Gergő, Juhász Patrícia, Nagy Mihály és jómagam Szabó János) idén is nyélbe ütöttük a szokásos nyaralásunkat. Velünk tartott még állandó kísérőnk, a felfújható delfin, Árpi is, akit a strandon Möszivel többször is meglovagoltunk. Az állandó szervező, Matyi Gábor idén Balatongyörök városára vette ki a hálóját. Jómagam csak egy hét késéssel tudtam csatlakozni a bandához, de érkezésem épp a legjobbkor volt. Első napom egy fergeteges bulival kezdődött (gondolom érkezésemet ünnepeltük:)), majd a további napokat a pókerezés, filmnézés, strandolás ölelte körül. Szomszédok terén sikerült megint nem az épp legjobbat kifogni. A nő a jómodort közel sem ismerte, mint derült égből a villámcsapás kezdett el velünk ordenáré módon, a káromkodás széles skáláját teljes mértékben kihasználva kiabálni az egyik este folyamán. Természetesen jó gyerekek módjára (hiszen azok is vagyunk) teljesítettük a hölgy kéréseit, kikapcsoltuk a zenét és elkezdtünk halkabban beszélgetni. De mikor már másodszor kezdett bele a családfánk szidásába, akár milyen jóneveltek és udvariasak vagyunk, ezt már mi sem tűrhettük szó nélkül. Nagyon mély emlékeket hagyott még bennem a balatongyöröki strandon kapható óriási hamburger. Bevallom nagyon naivnak gondoltam Kuti Pétert, amikor rábeszélt arra hogy ne rendeljek kettőt mert már eggyel jól fogok lakni, amikor akár a falóban, akár a mekiben nem szoktam 3 hamburger alá adni. És igaza lett... Na ez aztán a hamburger!