A gyorokutca26.blog.hu szerkesztősége illetve a Sáfrány utca lakói (mely két halmaz között jelentős az átfedés) nem csak a szelektív hulladékgyűjtés elkötelezett híve, hanem -több egyéb dolgon kívül- a sportolásé is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az évről-évre egyre színvonalasabban megszervezett focikupa, az úszó EB-n tett látogatás, szárnypróbálgatások a squashpálya és a konditerem irányába, végül a legfontosabb(?): a különféle meccsnézések alkalmával megrendezett adhoc és előre tervezett sörözések. (Más nézőpontból: lemegyünk sörözni, aztán ha épp' van valami jó meccs, akkor nézzük.)
Az egyetemi évek elröppenésével (vagy még az előtt) előbb-utóbb feltételezhetően mindenki létesíteni fog valamilyen munkaviszonyt, kapcsolatba kerülve ezzel egy olyan személlyel, aki kritikus pontja lesz a munkában eltöltött időnek. Ő a főnök.
Ennak a kurta írásnak központi eleme a sport és a főnök.
Két filmet szeretnék az olvasók figyelmébe ajánlani: Az egyik a Fair Play, a másik egy magyar rövidfilm, mely a Levegőt venni címet viseli.
A Fair Playben egy vállalat néhány dolgozóját, és a köztük fennálló szövevényes konfliktusrendszert ismerhetjük meg. Érdekesség, hogy a rendező 2002-es, rövidfilm kategóriában Oscar-jelölt Squash című alkotása megismétlődik e filmben (legalábbis ezt olvastam, ahhoz ugyanis nem volt szerencsém). Szóval, miről is van szó? Maga a film 3-4 részre bontható, és az utolsó kivételével mindegyikben 2-2 alkalmazott szerepel valamilyen sporttevékenység közben. Ezalatt beszélgetnek, megismerjük az alapszituációt, vagyis azt, hogy ki utál kit, ki szerelmes kibe, ki kit akar kirúgatni, ki kinek a helyére pályázik, és így tovább. Az előbb említett squash jelenetben például az üzleti hibát elkövetett fiatal alkalmazott a főnökével játszik, a tét pedig nagy: a dolgozó állása. Igen feszült 8-10 perces jelenetben láthatjuk kettejük komoly fizikai megpróbáltatást jelentő meccsét. Itt kell még azt hozzátennem, hogy mindegyik részben feszegetik, vagy éppen át is lépik a fair play határát, úgy a sportban, mint egymás fúrásában, zsarolásában. Egy pár jelenettel később a főnök hasonló helyzetben találja magát: a nála is nagyobb főnök (egyben após) golfozni hívja, mely a könnyed, csevegéssel teletűzdelt időtöltésből hamar vált át feszült, kellemetlen szóváltásokkal kísért vergődésbe.
A szálak aztán az utolsó részben fonódnak össze, ahol az addigi részekben megismert alkalmazottak és a főnök egy csapatépítő tréning keretén belül egy kanyontúrán vesznek részt. A terep kemény, szükség lenne az egymás iránti bizalomra, azonban már senki nem tudja, kire számíthat. Az időközben lezúduló eső hatására a vízszint rohamosan emelkedni kezd, a tréning tétje immár igen nagy: csak csapatmunkával juthatnak ki ép bőrrel, azonban mindenki inkább a saját feje után menne. A tragédia elkerülhetetlennek látszik...
A Levegőt venni érdekes alkotás. Cirka 25 perces, az Interneten szabadon megtekinthető, így mindenkinek csak ajánlani tudom. A főszereplő egy 40es topmenedszer, akinek T/3-beli narrációján keresztül ismerjük meg a sztorit. Pontos napirendje van, munkát látszólag nem sokat végez, az ételfutárok böngészésére, a megfelelő menü kiválasztására sok gondot fordít. Egyik reggel új célt tűz ki maga elé: Reggelente úszni fog, megszabadulva ezzel pár felesleges kilótól. "Negyven évesek vagyunk. A tömegünk 75kg. Egy éve 73 volt. Kedvezőtlen tendencia, amit meg kell állítanunk. A terv az, hogy 41 évesen hetven kilósak leszünk. Mától úszni járunk." Kiválasztja a legmenőbb, legdrágább, legtisztább uszodát, felszereli magát a legjobb sapkával, nadrággal, köntössel és nekivág. A medencében aztán találkozik egy sporttárssal, a rejtélyes feketesapkással, aki iránt különös érzéseket kezd táplálni. Ne értsetek félre, szó sincs homoszexualitásról. Valami különleges szimpátia alakul ki benne a másik férfi iránt, aki feltehetően ugyanolyan jómódú, és hasonló cipőben járnak. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor a szokásos reggeli találkozó után napközben, a munkahelyen is összefutnak.
E rövidfilm remek képet fest a hataloméhes, sznob vezetőről, aki először élvezi, hogy együtt úszhat valakivel, később azonban, a körülmények megváltozásával már képtelen azt elviselni, és képes egészen a tettlegességig elmenni.
Sokkal többet és kevésbé rejtélyesen lehetne írni az alkotásról a csattanó lelövésével, akkor azonban már ki akarná megnézni? A cél pedig ez.