Azt hiszem, a (Györök) Sáfrány utca lakói nevében is beszélhetek, amikor azt mondom, szeretünk a pohár fenekére nézni. Az italozgatás elválaszthatatlan részét képezi egy-egy összejövetelnek. Néhány ritka és kirívó esettől eltekintve (élek a gyanúperrel, hogy a közelgő Los Janos vol. 3 egy ilyen alkalom lesz) azonban nem szokott ezzel gond lenni, tudjuk hol a határ.
Hála Istennek, nincs az ismerőseim között alkoholista. Sőt, film és könyvélményeimben sem szembesültem komolyabban ezzel a problémával. Leglábbis ezideáig...
Nemrég ugyanis elolvastam Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából című művét. Hajnóczy maga is alkoholista volt, 40. születésnapját két nap híján már nem ünnepelhette meg. Kisregénye nagyon rövidke, és tele van önéletrajzi elemekkel, a főszereplő például egy alkoholfüggő író. A műben -mely egyébként a 70-es években játszódik- két idősík váltja egymást: a jelen és a múlt.
A múlt képeiben fiatalkori emlékei elevednek meg: csajozások, iddogálások, melyek akár még megmosolyogtatók is lehetnek. Például amikor főhösünk -egy italozás szempontjából kőkemény nap másnapján- pár cimborájával vesz 70 üveg sört egy délutánra... na igen, erre mondhatjuk, hogy tud élni:)
A jelen azonban sokkoló. Számomra legalábbis, ugyanis még nem találkoztam az alkoholizmus tüneteinek ennyire valósághű leírásával. Dugdossa az üvegeket a felesége elől, és megpróbál magával alkut kötni, hogy csak egy pohárkával... Az íráshoz, azonban többet kell innia, másképp nem megy, ("Íme a rettenetes üres, fehér papír, amire írnom kell.") de az egy üveg bor ugyancsak hamar elfogy, le kell hát menni a boltba még egyért, aztán nemsoká még egyért... Közben saját magát áltatja: szigorúan szikvízzel issza a bort, mert az egészséges, sok benne az ásványi anyag... A végső stádium a delirium tremens, kényszerképzetek elszenvedése(a cím az egyik víziójára utal).
Mi tehát ez a mű?
Megrázóan realisztikus történet egy szenvedélyfüggő íróról, és bizonyíték, hogy az alkholizmus betegség(South Park rajongók, ne röhögjetek!).

Jövő héten motorozni megyünk.