Nem maradhat ki hét lassan anélkül, hogy ne tennénk tiszteletünket Doktor Diáéknál. Ezúttal csak én és Csecs Brown (barna bimbó) képviseltük a Györök utcát. Természetesen ittis volt egy kis affér a szomszédokkal. Mikor megszólalt a csengő jó szokásunkhoz híven, kő-papír-ollóban lejátszottuk, ki fog ajtót nyitni. Hát persze hogy én vesztettem. Egy fiatal hölgy állt az ajtó elött, óriási táskákkal a szemei alatt. Maximálisan korrekt volt, már szó szerint könyörgött nekem hogy vagy csendesedjünk el, vagy húzzuk el a csíkot mer másnap megy dolgozni. Elmondtam a hölgynek hogy nyugodtan menjen vissza aludni, 10 perc múlva garantáltan lelépünk, de addigis visszaveszünk a hangerőből. A múlt héttel ellentétben, Diáéktól most nem haza vezetett az út, az első turnus a Morrisonsba ment, míg Vadász Nóri, Csecsi és én a  Blue River nevezető partyhajóra mentünk. Útközbe természetesen  összehaverkodtunk 1-2emberrel a hajó fele menet. Így a helyen már voltak ismerőseink. Épp a buli tetőfokán voltunk, amikor odament két úriember drága Nórihoz és megkérdezték tőle hogy Csecsi és én tényleg a saját nemünk után vonzódunk. Meglepett a dolog, habár tudom hogy Csecsivel hajlamosak vagyunk homoszekszuális emberek benyomását kelteni, de azért az ottani alkotásunk olyannak közelse volt mondható. Mikor hazaértünk Sáfrány utcai hajlékunkba megérkeztünk után első utunk természetesen a hűtőhöz vezetett. Mikor Csecsi Keke krémese után nyúlt, hirtelen kinyílt Keke szobája és mint egy katona akit szó szerint álmából ébresztettek fel rohant ki önmagából kikelve olyan hajnali 5körül és csapott Csecse kezére, majd kiabálta ezeket a szavakat: "Zizzenjetek le a krémesemről!!" Csecsivel köpni nyelni nem tudtunk..... Majd kerestünk más nyammogni valót ,beballagtunk a szobánkba és lefeküdtünk aludni. Csatolok még két képet a szokásos buszmegállóból és a whiskasos halról.