ELNÖK: A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Tatai-Tóth András képviselő úr, MSZP: "Jogosult-e a középfokú oktatás ellátásáért felelős megyei önkormányzat a saját felelősségét és anyagi terheit olyan módon visszahárítani az állami költségvetésre, hogy iskoláját, iskoláit pusztán anyagi okokra hivatkozva átadja az egyháznak?" címmel. Megadom a szót öt percben Tatai-Tóth András képviselő úrnak.

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Eötvös József nevét viselő, méltán országos hírű tatai gimnázium ügyében kértem szót.
A sajtótudósítások szerint ugyanis a szeged-csanádi püspökséggel kezdett tárgyalásokat a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke, a 800 diákot oktató-nevelő tatai Eötvös Gimnázium és 200 fős kollégiuma átadásáról. Ez már redukált létszám, mert a megyei önkormányzat anyagi okokra hivatkozva az idei tanévtől csökkentette a két tannyelvű oktatást, megszüntette a felnőttképzést, és felfüggesztette az Arany János tehetséggondozó program új osztályainak indítását is ebben az iskolában.
Helyi közügynek tűnhet, de valójában országos jelentőségű az átadás kérdése, mert olyan gyakorlatot indíthat meg, amely alapjaiban sértheti Magyarországon a lelkiismereti és vallásszabadságot, megronthatja a magyar állam és az egyházak kapcsolatrendszerét, megkérdőjelezheti a Vatikánnal kötött államközi szerződés fenntarthatóságát, indokolatlan feszültséget gerjeszt az érintett iskolában tanuló diákok, szüleik, a tanárok és az egyházak között.

Mi az oka egy ilyen kezdeményezésnek? Bár a vatikáni megállapodásra is lehet hivatkozni - ahogy a közgyűlési elnök tette -, de sokkal inkább ilyen módon kíván megszabadulni a megyei elnök attól a törvényben előírt kötelezettségtől, amely a középfokú oktatás tekintetében a megyei önkormányzatot terheli, s egyúttal ezt a terhet a központi költségvetésre kívánja visszahárítani.
Vajon jogosult-e középfokú oktatás ellátásáért felelős megyei önkormányzat a saját felelősségét és anyagi terheit olyan módon visszahárítani az állami költségvetésre, hogy iskoláját, egyéb intézményeit pusztán anyagi okokra hivatkozva átadja valamely egyháznak?

A vatikáni megállapodás és a többi egyházzal megkötött szerződés lényeges eleme, hogy ha a szülő egyházi fenntartású iskolába íratja a gyermekét, az állam ugyanannyival járul hozzá a képzéshez, mint amennyivel az önkormányzati iskolába járókéhoz átlagosan az állam és az önkormányzatok együttesen hozzájárulnak. Az egyházi kiegészítő normatíva, amely 2008-ban 217 ezer forint tanulónként, az önkormányzati hozzájárulást pótolja.
A vatikáni megállapodás a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülése érdekében született, nem pedig a megyei önkormányzati feladatok áthárítására. Ha egy önkormányzat forráshiány miatt nem tud eleget tenni iskolafenntartási kötelezettségének, jogosult az országos költségvetésből többletforrást igényelni. Ennek feltétele a racionális gazdálkodás, hogy mindaddig ne költekezzen közpénzből másra, amíg a kötelező feladatait el nem látta.

Alapvető alkotmányos alapjogokat és törvényeket sért eljárásával a megyei önkormányzat, ha Tata város és kistérsége egyetlen önkormányzati gimnáziumát az ott tanulókkal együtt egyházi fenntartásba átadja, mivel a szülők világnézetileg el nem kötelezett állami, önkormányzati fenntartású iskolába íratták gyermeküket, nem kötelezhetők arra, hogy világnézetileg elkötelezett fenntartó által működtetett iskolába járjanak. A közoktatási törvény szerint ugyanis az intézményfenntartó az intézménnyel együtt felelősséget vállal a jelentkezéskor meghirdetett programok végrehajtásáért.

Az anyagi okokra hivatkozó kezdeményezés azért is érthetetlen, mert ha átadja a megyei önkormányzat a gimnáziumot az egyháznak, négy évig még köteles lesz megfizetni azt a kiegészítő állami támogatást, amit csak négy év eltelte után fizet a központi költségvetés. 800 gimnazista és 200 kollégista esetében ez legalább évi 220 millió forinttal terhelné a megyei önkormányzatot akkor is, ha nem ő a fenntartó.

Az ilyen felelőtlen törekvések értelmetlenül terhelik az érintettek és az egyház, valamint az állam és az egyházak kapcsolatát. Kezdeményezem, hogy az oktatási kormányzat vizsgálja meg ezt a kérdést. A további károkozás megelőzése érdekében gondoskodjon az iskolát érintő önkormányzati döntések törvényességének vizsgálatáról. Azért is furcsa ez az átvételi szándék, mert az 1998-ban megszületett döntés alapján a katolikus egyháztól a magyar állam mintegy 1 milliárd forintért megváltotta a tatai Eötvös Gimnázium által használt ingatlanokat. Tatán egyébként is létezik egyházi középiskola, a református gimnázium, ahol nagyobb részt katolikus gyerekek tanulnak.
Az Eötvös Gimnázium katolikus fenntartásba kerülésével a 40 ezer lakosú kistérség az egyetlen önkormányzati gimnáziumát veszíti el. Ez pedig megfosztja az itt élő szülőket és fiatalokat a választás lehetőségétől, ami semmiképpen sem lenne helyes dolog.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Tatai-Tóth András képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki válaszolni az elhangzottakra. Igen, jelzi Keller László államtitkár úr. Öné a szó.

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A közoktatás, az iskolarendszer legfontosabb szereplője a gyermek, a tanulók. Minden oktatásügyet érintő döntést a jogszerűség vizsgálatával párhuzamosan, a tanulók érdekei szempontjából kell vizsgálnunk.
Nincs ez másképp a tatai Eötvös Gimnázium ügyében sem. Tény, hogy bizonyos, a közoktatási törvényben tételesen rögzített feltételek teljesülése esetén a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények fenntartói jogát átruházhatják egyházi jogi személyre. Ilyen esetben a közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően.

Azonban szeretném felhívni a figyelmet egy ilyen döntés néhány kiemelten fontos elemére. Tévúton jár a megyei önkormányzat, ha a leginkább érintettek, a diákok és szüleik megkérdezése nélkül készül döntést hozni. A fenntartó a közoktatási intézmény átszervezésével összefüggő döntés előtt be kell hogy szerezze az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét. Tehát sem jogilag, sem erkölcsileg nem tartható, hogy a szülők megkérdezése nélkül, a szülők háta mögött szülessen ilyen horderejű kérdésben döntés.
Tévúton járna a megyei önkormányzat, ha azt feltételezné, hogy a gimnázium átadásával megszabadul kötelező feladataitól. Ha közoktatási megállapodás alapján az önkormányzati feladatellátásban vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett nevelési-oktatási intézmény működik közre, az nem mentesíti az önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól. Az önkormányzatnak tehát a gimnázium esetleges átadása után is kötelező feladat az ellátás biztosítása minden olyan diák számára, aki nem kíván az egyházi fenntartású intézménybe járni. Ezekre a szülőkre, gyermekekre, illetve tanulókra az egyházzal kötött közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat.
Tévúton jár a megyei önkormányzat, ha pénzügyi megtakarítást remél a gimnázium átadásától. A Kt. 118. § (9) bekezdése szerint az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvényben meghatározott kiegészítő támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat az átengedett és saját bevételeiből köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv részére. E teher alól csak a közoktatási megállapodás megkötését követő harmadik év után mentesülhet az önkormányzat. E tekintetben a képviselő úr számításai helytállóak, éves szinten körülbelül 220 millió forint terhet jelentene a megyei önkormányzatnak.
S tévúton jár a megyei önkormányzat, ha azt hiszi, hogy érvényt szerezhet egy, a gyermekek jogait sértő döntésnek. A fenntartói irányítási hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A gyermekek mindenekfelett álló érdeke, hogy a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelenthessen számára aránytalan terhet.
Összegezve megállapítható, hogy a közoktatási törvény részletesen szabályozza az önkormányzati nevelési-oktatási intézmények fenntartói jogának egyházi jogi személyre történő átruházását, és ez a szabályozás elsődlegesen a gyermekek mindenekfelett álló érdekét tartja szem előtt.
Véleményem szerint egy ilyen súlyú ügyben nem szabad politikai döntést hozni, a körülmények gondos mérlegelése után, kizárólag szakmai alapokon és érveken nyugvó döntésnek van helye, aminek középpontjában nem állhat más, mint a diákság érdeke.
Kérem, hogy fogadja el válaszomat, és nagyon remélem, hogy ezek a válaszok eljutnak azokhoz is, akik olyan döntésre készülnek, amelyet ön napirend után felelősen szóba hozott.
Még egyszer köszönöm a képviselő úrnak, és köszönöm elnök úrnak a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm munkájukat. Holnap reggel 9 órakor folytatjuk munkánkat.
Mindannyiuknak jó estét kívánok, az ülésnapot bezárom.

forrás: http://www.mkogy.hu