Homomorfizmus magja normál osztó és ez triviális (már akinek). Jaj de nagyon utálom a lineáris algebrát. Még szerencse, hogy Árpi hívott, hogy este menjünk át Árpád napot ünnepelni, van egy kis bora (pár demizsonnyi), amit meg kellene inni. Oké, 8-ig még van háromnegyed óra, addig átrágom magam ezen a 90 oldalon, utána elkezdek készülődni, aztán 9-re átmegyek. Gyorsan olvastam, hogy az ütemtervet tartani tudjam, amikor Dönci szólt, hogy ő is jön majd, de még előtte elmegy fallabdázni, de 8-ra ott lesz. Rendben, gondoltam magamban és tovább folytattam vektorterekről, alterekről és generátor rendszerekről szóló érdekfeszítő olvasmányomat, amikor is elkezdtem azon gondolkozni, hogyha háromnegyed nyolc van és Dönci még elmegy fallabdázni akkor, hogy a francba megy nyolcra Árpihoz? És ekkor jutott el agyamig a felismerés, hogy édesapám (akkurátus ember lévén) már előrébb állította az órát és igazából még csak hét óra lesz. LOL. Na mindegy akkor még van időm megnézni az emailjeimet. Jani fényképező masinájával valami nem oké, úgyhogy nekem kellett vinni a sajátomat, sebaj így legalább normális képek lesznek (gondoltam én).

Csecsével együtt mentünk Árpihoz, akinél már várt minket pár litykó vörös bor, ja és persze Dönci, aki éppen a dzsekszon fájvot nézte a jútubon (vajon miért?). Ittunk meg röhögcséltünk, talán kissé be is baszcsisztunk (györök utca szleng). Éjfél tájt elindultunk a kokúnba, ahol Boti barátunk pörgette a lemezeket. Találkoztunk sok ismerős arccal, Dzsánni is megérkezett a Lola koncertről. Mindenki neki állt a buliban szokásos tevékenységének, Árpi a csajokat osztotta, Dzsánni csajozott, én beszélgettem, a Csecskó meg… inkább hagyjuk. Volt valami közös rituális kézfogás Shétthányboy-os srácokkal (Álmos, Frédi, Dani). Dönci kiment telefonálni, de mondta, hogy öt perc és máris jön vissza. Azóta nem láttuk… Szállok a dallal elmaradt (Boti nem találta a cédét), helyette volt Lighthouse family. Természetesen már mindenki elment, amikor szólt a kidobó, hogy jó lenne ha távoznánk mi is. Kicsit még beszélgettünk mentsmegszerelem Rolival, Danival és Bozsóval, aztán elindultunk haza. Elénekeltük Márk örökzöld gyanús slágerét aztán Dzsánnival még kétszer feltéptük a szobánk börtönét, mert élünk, ahogy bárki és nem fontos hogy mindig jónak láss. Ja képek is készültek. Elég sok. Bárki kompromittálót talál magáról, az szóljon és máris küldjük a képet a partydroid.blog.hu -nak.