Idén próbáltunk kivárásra játszani, hátha valaki más is be mer vállalni egy házibulit utánunk, de mint utóbb kiderült, hiba lett volna erre alapozni.

 Megváltásként érkezett a hír, szenteste napján, hogy Bozsó Dávidnak és társainak sikerült elintézniük, hogy idei év is méltó módon, egy bozsórzóval legyen elbúcsúztatva, melynek helyszínét a sokunk által kedvelt, és sűrűn látogatott Pletycafesec pincéje fogja nyújtani.

 Hamar át is vittem Bozsónak a pénzt a belépőkre, nem akartunk túlcsúszni a 180fős limiten, hiszen egyértelmű volt, hogy ebben a buliban van a helyünk.

 A december 31.ei forgatókönyv a következő volt. Délelőtt 11től kezdődött a nagy hagyományokkal rendelkező, szilveszteri fifa bajnokság nálunk.

Az indulók:

Joey- Fc Barcelona
Dzsánni- Real Madrid CF
Vigh Gábor- Juventus
Csapó Chapinho Heff Ádám- AC Milan
Roli- Arsenal
Keke- Manchester City

 A meccsek eredményei, a tabella, valamint a góllövők egy excel táblázatban vezetve voltak, amelyet ha sikerült megszereznem csatolni fogok.

 Nem maradhatott ki persze a mákos guba és édesanyám különböző specialitásai, illetve volt lehetőség szomjunk csillapítására is.

 Az első érkező Gábor volt (Joey nálunk aludt, így nála a késés elképzelhetetlen volt) fél 12 körül,  majd lassan megérkeztek a többiek is. Az utolsó érkező Giorgio volt, aki csak egy gyors iszogatásra tért be hozzánk, majd fél9 kor ahogy az meg is volt tervezve, Csecskóval kiegészülve elindultunk.

 Már kb 50méter megtétele után sikerült ismerősökbe botlanunk. Gábor Árpi már 3/4 9kor vidáman integetett nekünk az ablakából, Morris társaságában, aki tetőtől talpig mikulás jelmezben volt.

 9órára (kapunyitás) meg is érkeztünk a pletyka pincébe. Tiszteletünket tettük a rendezőknek, majd elkezdtünk az italok felé orientálódni, ebben Csecskó bizonyult a legjobbnak, akinek sikerült közvetlenül, az italos asztal mellett helyet foglalnia. Elképesztő látvány volt, több százezer forintnyi alkoholt egy kupacban látni. Csecskóval be is biztosítottuk az esténket, pár minőségi italt átcsoportosítottunk az asztal azon végéhez, ahol helyet foglaltunk, majd bele is kezdtünk azok fogyasztásába. Külön piros pont a szervezőknek a jégkockákért, a felvágott citromért és az energiaitalért.

 Olyan 11óra tájt el is kezdtünk mozgásba lendülni, a dimenziók között. Volt egy „kisebb” afférom a tánctéren egy cigicsikkel, amely kis híján majdnem meg is vakított, de úgy érzem fájdalomcsillapítás céljából, sikerült a legjobb megoldást megtalálnom ;). Joey baja meggyűlt két „szép” hölggyel, akik magas véralkoholszintjük miatt, valahogy épp az ő pulóverét, illetve pólóját tartották az ideális helynek ahhoz, hogy ezen javítsanak. Ezek után Joey úgy döntött, jobb ha hazamegy hozzánk. Keke és Csecskó alól is kicsúszott egyszer a talaj, Gyuri pedig szokásához híven, újra eltűnt. Olyan 3-4óra tájt sikerült valahogy a zártkörű buliban kikötnöm, a rendes pletykában, majd egy hotdog elfogyasztása után, elindultunk a szörf felé, hogy meglátogassuk Gábor Árpiékat.

 Másnap édesapám, vidáman betérve a szobámba, felajánlotta nekünk, hogy igyunk meg vele két üveg pezsgőt, de hát ezt ő sem gondolhatta komolyan, amilyen állapotban voltunk, így kénytelenek voltunk ezt az ajánlatot visszautasítani.

Bozsorzó én így szeretlek!