Szeretnék a kedves Olvasónak bemutatni 3 német filmet, melyek az utóbbi 1-2 évek termései, és nemzetközi szinten is nagy elimeréseket söpörtek be.

Ezek közül az első legyen a: Die Welle (A hullám).

A valós eseményeken nyugvó film egy német középiskolában játszódik, ahol projekthetet rendeznek, melynek keretében minden osztálynak (vagy inkább csoportnak) fel kell dolgoznia egy államformát. A fiatal és jófej tanár kiharcolja magának az autokráciát, és nekivág a feladatnak. A hét elején az egész osztály egyetért abban, hogy Németországban a fasizmus nem kaphat még egyszer teret. Teljesen szokványos osztályról van amúgy szó: a bajkeverő, stréber, lusta, sportoló, lúzer szerepkörök mind betöltöttek.

A hét folyamán csoportosulásuknak (mely a végén már több száz főt számlál) egyenruhát, egyenköszöntést találnak ki, a tanár a führer, a hajdani széthúzó társaság egyre inkább összetart, és az addig agyon szívatott srácért kiáll korábbi szivatója.
Ez a fajta összetartás hamar átcsap kirekesztésbe, rombolásba, rongálásba, tragikus eseményeket idéz elő, míg végül megelevenedik szemeink előtt a fasizmus -miniben-.
Jó film, pörög, nem hosszú. Abszolút ajánlott!

A plakáton és a pillanatképen egyaránt a filmvégi csúcspont, a "führer" utolsó beszéde látható.