Eljött "sajnos" az a nap is, amelytől fogva már túlkorosnak fogok számítani az U21es válogatottban. Így tehát adott volt egy újabb alibi, a következő Los Janos megrendezéséhez.

További képekért kattintson ide

A kezdetek:

Természetesen minden azzal kezdődött, ahogy jó gyerekhez illik, engedélyt kértem drága szüleimtől. Mindketten rábólintottak a dologra, de amikor kijelentettem, hogy körülbelül negyven ember várható, le sem tagadhatták volna,  kicsit lement a vérnyomásuk. Aztán édesapám valahogy elkezdett pörögni, húst rendelt, új grillsütőt vett, és egyre gyakrabban ismételte azt a mondatot, hogy: "Mikor megyünk már bevásárolni?". Természetesen időben erre is sort kerítettünk. Innentől kezdve már a kert rendbetételén kívül semmi dolgom nem volt, bár Nagy Zsolt ebben is segítségemre volt (Joey meg is volt sértődve, hogy nem hagytam meg neki a fűnyírást, ahogy a tavalyi évben ráosztottam a feladatot). Péntek este még beültünk az Incognito caféba "egy" sörre, valamint még voltak némi illúzióink holmi Niki Belucciról (bár lehet, hogy csak nekem), aztán inkább úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk, lefekszünk korán aludni és holnap korán (fél11 körül) mindenki átjön, gyorsan felvágjuk a fát és nekiállunk fifázni, hogy időben végezzünk.

További képekért kattintson ide

A nap:

Első vendégem Roli volt, olyan fél 12 tájt. Úgy döntöttünk, amíg még nincs itt senki más, addig menjünk el a székekért, valamint a nagy partyasztalért, amit minden buliban leamortizálunk. Ez után következett a "pofátlanság teteje", kénytelen voltam kölcsönkérni édesapám nagy beccsben tartott pickup-ját, majd jogsi és minden egyéb dolog nélkül beültem, és elhajtottunk. Mikor odaértünk, kiderült, hogy ez a plató nem is olyan nagy mint gondoltuk, úgyhogy az asztal az maradt Roliéknál, de a székeket elhoztuk. Édesanyám állítása szerint, apám levegőt sem vett amíg hazaértünk. A következő érkező Heff volt, majd úgy döntöttünk, ha már megvagyunk hárman, nekiállunk fát vágni. A balta egyből Heff kezébe került, hiszen neki ebben már nagy rutinja van, mi Rolival pedig fűrészeltünk. Keke épp időben érkezett, hogy megússza a favágást, de szó nem érheti azok után, amit a grillsütő mellett alkotott. Vigh Gábor megérkezéséig kezdetét vette egy Újpest-MTK rangadó Roli és Keke között. Miután Gábor megérkezett létrehoztuk a mi szuper bajnokságunkat, majd begyújtottuk a grillsütőt, mert igen csak ebédidő volt, ezalatt pedig Roli elment Ákosért a nagyállomásra. A shéf bácsi szerepét Keke vállalta magára, még viccelődtünk is vele, hogy biztos ő is tagja a "szuper kalandorok" klubjának. Abban a pillanatban hogy leültünk elfogyasztani a húsokat, betoppant Joey, aki jó szokásához híven éhes volt. Miután mindenki jóllakott már 100%-ig csak a FIFA-ra koncentráltunk, közben szó szerint le szakadt az ég. Pár meccs lejátszása után csörgött a telefonom, megérkezett Barabás barátom a fergeteges pannónia festről a tatai Tesco-hoz. Roli volt olyan kedves és elvitt Barabásért. Meglepődve tapasztaltuk hogy le volt fagyva a szélvédő, valamint az ablaktörlő tele volt kis jéggolyókkal. Miközben Barabás hosszan ecsetelte nekünk, hogy mennyire ronggyá ázott illetve jégkockává fagyott a pannónia festen, addig elmentünk  Roli báttyának kertészéért is, és kivüttünk a vonat állomásra, hiszen a nagy esőben már ő sem tud mit tenni a kert szépsége érdekében. Majd újra FIFA. Közben az esővel mit sem foglalkozva, édesapám tüzet gyújtott az udvarban. Szent Péter valószinűleg vette a lapot, rájött ő is, hogy akármennyire eshet az eső, ezt a tüzet nincs esélye eloltani, így elkezdett csillapodni az eső, majd lassan el is állt. Keke már ekkor megmondta, nem fog esni, de a biztonság kedvéért berendezkedtünk a grázsban is. Szépen lassan el kezdtek érkezni a vendégek. Elsőnek Csecsi, majd utánna Korró, Ági, Zita és Giorgo. Rémlik valami ilyesmi, hogy láttam kiszállni valakit egy fekete autóból, bekukkantani hozzánk, majd visszaülni az autóba és tovább hajtani, de azért csak visszajöttek:). Zita és Ági nem hitték el nekem, hogy a többiek a szobámban Fifáznak, így bejöttek velem, hogy közösen kiküldjük őket, és bevezettem azt a szabályt, hogy maximum négy ember lehet benn, kettő aki játszik, ill. még kettő akiké a következő meccs. A Don érkezése után elkezdődött a keményebb italok fogyasztása, így tehát az idő is repülni kezdett. Nagy Zsolt csinálta a pörköltet, Keke pedig újra a grillsütő mellett találta magát. Szépen elkezdtek érkezni a vendégek, Bence, Szandra, Dönci, Lehel, Petykó, Dunkó, Martin, Vöri, Tami, Máté és Dia személyében. Volt néhány "meglepetés" vedég is. Például Josi, aki Fogarasiéktól, az iPhone-ja GPS-ének segítségével talált el hozzánk (kb. 150méteres távolság), valamint Mórocz Andris és két barátja is, akik jártak egy kört az udvaromban, aztán távoztak. Valamint megérkezett még Lipóth Zsolt és családja is (nagyon messze laknak, két háznyira tőlünk), Zsolti rossz gyomrát az aszu törköly pálinka hamar helyre is tette. Kersztanyámék is tiszteletüket tették két drága unokahugommal, szegény kislányok hamar kezdik, édesanyjuk pont a bekevert bacardi kólával itatta őket. Hosszasan ecseteltem Heffnek, hogy idősebbik unokahugom, három, négy év múlva szabad préda lesz, és vinni fogom magammal a pletykába, de ha addig hozzányúl kinyírom :D. Csecsivel felváltva ettük a tortát és a húsokat, természetesen ketchuppal. Ekkor már a társaság nagy része a tűz körül ült a nagy hideg miatt, míg én és Bence a tábor körül vonatoztunk. Roli valószinüleg tartott a tűz közelségétől, így inkább körbetekerte magát egy pokróccal és úgy tette a köröket az udvarban. A buli tetőpontján Csula is idetalált, de nem maradt sokáig. Valamelyik éjszakai vonattal megérkezett hozzám Nagy Bianka és Török Balázs is, akik egy rövid italozás után Zitáékkal tartottak a pikantóba egy jó háromnegyed órás bulira. Miután jól kibulizták magukat visszatértek hozzám, egy kis afterre. Sorra jöttek az örökzöld slágerek, és kénytelenek voltunk már megbontani a háziborokat. Ahogy kell, elénekeltem minden Backstreetboys slágert, teleszórtuk a teraszt szotyival, de miután elfogyott az utoló bor is, a társaság szépen elkezdett fogyni. Giorgio kivételesen elbúcsúzott mindenkitől, sőt még búcsúdalt is énekeltünk (Ganxsta: Döglégy for prezident). Valahogy a kezembe akadt édesapám katonai zseblámpája. Miután nemtudtam mást csinálni elkezdtem bevilágitani a szomszédjainkhoz, majd miután erre is ráuntam, elballagtam aludni.

További képekért kattintson ide

A másnap:

Csupán három vendég volt nálunk. Roli, Ákos és Barabás. Én Barabással aludtam fenn, nem volt valami kényelmes és fáztam is, úgyhogy amikor hallottam hogy Ákos már Rolival beszélget a másik szobámban, gondoltam lejövök a saját ágyamba aludni, ha már Ákos úgysem tartózkodik ott. Mikor Ákos lejött szerencsére észrevette hogy ottvagyok, és nem próbált meg befeküdni mellém, így elkezdte összepakolni a cuccait és asszem már a következő vonattal elmentek Rolival Győrbe. Mi Barabással úgy körülbelül délután 3-ig aludtunk, majd lejött hozzám befoglalni az MSN-emet. Engem nem nagyon zavart a dolog, úgyanúgy feküdtem tovább, hiszen az esti pletykabulira csak rá kéne pihenni. Nem volt elég hogy hideg volt, még esett is, úgyhogy már 10-kor a pletykában ültünk, de már akkor befele menet egy pucér fenék rohangált a szökőkút körül. Én nem voltam épp a toppon, úgyhogy Heffnek csalódnia kellett bennem, de azért a mojitokat sorra ittam. A pletyka éjfél körülre olyan gusztustalanul megtelt, hogy már 2-kor kénytelen voltam megkérni kisKekét, hogy vigyen haza mert nem bírtam elviselni ezt a tömeget.

További képekért kattintson ide

Összefoglalva:

A társaság nem ijedt be az esőtől. Megmutattuk, hogy nem csak inni, hanem enni is tudunk, hiszen édesanyám állítása szerint az üres bogrács ki volt törölve belülről. Nehéz volt überelni a tavalyi bulit, de talán sikerült:) A szoszédokkal megint nem volt probléma, és semmi féle károkokzás nem történt. A pletykabulitól többet vártam, de sajnos én sem voltam 100%-os.